A házi bivaly őseit valószínűleg Kínában háziasították időszámításunk előtt 4 ezer évvel. Innen terjedt el Indiában, Ázsia további részein, Afrikában, végül Európába a Kárpát medencébe is eljutott, ahol először az avarok tartották. Magyarországon a 16. század óta tenyésztik, de már a 11. századból is maradtak fenn írásos emlékek Erdélyből amelyek a bivalyt említik. Kiváló munkaerejéből adódóan előszeretettel dolgoztak vele hazánk nehezen járható, lápos vidékein. 1911-ben számuk meghaladta a 150.000-et, ami a II. világháborút, illetve a hazai gépesítési hullámot követően töredékére csökkent. Napjainkban egyre többen kezdenek bivalytartással foglalkozni, ettől függetlenül elmondható, hogy főként mint genetikai tartalékot és kultúrtörténeti emléket őrizzük. A tenyésztőket a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete fogja össze.
A bivaly szarvai jellegzetesen sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőrük sötét árnyalatú, fekete, feketés barna vagy szürkés, ritka szőrzettel rendelkeznek. Az újszülött borjak dús szőrzettel jönnek a világra, ami később ritkulásnak indul.
Marmagassága eléri a 150–180 cm-t. Tömeg tekintetében a tehenek átlagosan 400-800 kg-ot, a bikák 600–700 kg-ot, az ökrök 500–800 kg-ot nyomnak.
Táplálkozását vizsgálva megállapítható, hogy igénytelen állat, megeszi a lápos, mocsaras vidékeken növő kákát, nádat, szittyót és a mocsári füveket is.
A bivaly hármas hasznosítású háziállat. Elsődleges feladata az igavonás volt, ereje meghaladja a szarvasmarháét. A termőföldek megművelése mellett bányákban, fakitermelésben is szerepet játszott.
Teje kiváló minőségű, porcelánfehér színű, kellemes ízű, a tehéntejhez képest vitamintartalma is magasabb. Magas zsírtartalmának köszönhetően (8%) 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni, ugyanehhez a mennyiséghez 10 liter tehéntej felhasználása szükséges. Olyan híres sajtoknak szolgáltat kiváló alapanyagot, mint a mozzarella, a feta és a cheddar.
A felnőtt példányok húsa sötét vörösesbarna, durva rostú és rendkívül ízletes, több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban.
Mivel meleg éghajlatról származik kényes a hidegre, így telelését istállóban kell megoldani.
A Hortobágyi Nonprofit Kft. erre a célra fenntartott telephelyei Darassán, Kecskésen illetve Kungyörgyön találhatóak. Az ún. Nádas-hodály bivalytelepként szolgál, 100 darab tehénnek, 2 darab bikának és azok szaporulaténak ad helyet. A bivaly tenyészidőszaka minden év november 1.-től következő év május 1.-ig tart és háremekben történik (50 tehén és 1 bika csoportosításban).
A növendék bivalyokat elsősorban tenyészállatként hasznosítjuk, illetve húsát feldolgozva szalámiként értékesítjük. Jövőbeni tervek között szerepel egy nagyobb létszámú bika tenyészállomány kialakítása.