Fejős Bálint: Domokos, a csavargó kos
felső tagozat – 3. helyezett
Tarnamérai Általános Iskola
felkészítő: Zazravecz Ildikó
Lucskos, latyakos nyár volt a Hortobágyon. Itt élt Domokos, a kicsi kos. Több százan voltak a nyájban, de „Ő” nevét még a gazda is tudta, hiszen egy valódi fekete bárány volt. A színe miatt már messziről látták, hogy merre legel a pajkos birka. Történt egyszer; a nyájra vigyázó kis bojtár a pusztaság közepén felnézett az égre és meglátta a fekete felhőket: – Az „Isten-fáját”, itt mindjárt vihar lesz!
Odaszólt kutyáinak:
– Zsömle, Bogáncs, tereljétek a birkákat az akolba!
A kutyák hallgattak a szóra, be is terelték egytől-egyig. Nézte-nézte, de nem látta fekete csavargóját. Nagyon mérgelődött:
- Már megint tilosban jár ez a Domokos! Biz’ Isten, ha megtalálom, túladok rajta a Hídi vásáron!
A nagy legelőn sehol sem találta, sok gémes kutat, bokrot maga mögött hagyott a keresésben. Már a Kilenclyukú híd alá ért, mikor meglátta a „feketeséget”. A juhász még időben érkezett, hisz Domokos lába már a Hortobágy folyót „simogatta”. Sietve kiszabadította, a nyirkos, piszkos folyószélről a riadt állatot. Eközben mondta a „magáét” a pásztor:
- Már biztos, hogy túladok rajtad a vásáron és nem lesz belőled „tenyészkos”!
Domokos hálás pofával nézett a szabadítójára. Mocskos birkaképe láttán a bojtár elmosolyodott, s mire visszaértek, a harag is elszállt.
Titkos szövetség jött létre ember-állat között.
Bár nagyon játékos Domokos, az eset után mindig eszébe jut, ha futkos az átkos folyó, mely majd’ a vesztét okozta.
