Minden házityúkfajta őse az Indiában élő bankiva tyúk (Gallus bankiva). A mai intenzív fajták a vad ősnél lényegesen nagyobb méretűek, illetve termelékenységűek. Az ún. magyar parlagityúkfajták másfél kg-os átlagsúlyukkal még a vad őshöz közelállónak számítottak. Magyarország területén a házi tyúk már a római korban ismert volt, az idők során itt helyben különböző nyugati tyúkfajtákkal keveredve, majd céltudatosan tenyésztve méretben és termelékenységben lényegesen javult.
Egészen a legutóbbi évtizedekig a magyar baromfiudvarokat döntő részben a magyar tyúk különböző színváltozatai népesítették be. Megkülönböztetünk sárga, fehér, kendermagos, fogoly színű magyar tyúkot. A magyar fajta különös jellegzetessége, hogy kopasznyakú változatban is előfordul. A mai magyar tyúk átlagos súlya 2 kg körüli, a kakasok 3-4 kg súlyúak. Tojástermelésük tyúkonként 80-90 körül alakul. Génmegőrzés céljából Gödöllőn, Mosonmagyaróváron és Hódmezővásárhelyen találhatók tisztavérű tenyészetek.
